Domonkos Katica
17 éves
Domonkos Katica
17 éves
Horvát Dorina
13 éves
Az idő,mely egyszer,
Velünk is eltelik.
Mint csak egy,
Röpke perc.
Mi elmegyünk,
Más marad.
Ha mi pusztítunk,
Az élet tovább máshogy halad.
Klímaváltozás következik,
Hatása majd rajtuk telik.
Globális felmelegedés,
Itt már teljesen más a remény.
A remény szava másra ered,
Bírják még ki ezt a hetet.
Bírják még ki ezt a hetet,
A maradék vízkészletek.
Csökkenőben van a dolga,
De ne térjen most nyugovóra.
Maradjanak és ne csökkenjenek,
Az energiakészletek.
Ne akarjuk hát ezt,
Védjük barátunkat!
Ki a Föld nevet viseli,
És kezünkben a sorsa!
Péntek-Révész Amira
12 éves
Zűrzavar, hangok, riasztó fények, A szmogszemüveg már nem divat, ilyen a világ ,amiben élek. vedd fel inkább a Diorodat! Bár nem mondom, de azért érzem, Hogy energiád ne vesszen fölösleg, hogy ettől én igen, igenis félek! növényidet esővízzel öntözd meg! |
Olvadó jéghegyek nagy bajt jeleznek, Öleld Őt szorosan, soha el ne engedd, törd hát a fejed, hogyan mented meg! csak érezned kell az igaz szeretetet! Itt van a Földünk tele drága kinccsel, Simogasd, ringasd el, mesélj neki szépet, milyen az embernek, bizony rég nincsen. meglátod egyszer, majdcsak újraéled! |
Benéz az ablakon egy kósza reménysugár, Biciklizz, fuss, ültess fát, jobb élet lesz majd, talán, holnapután. kényeztesd el a Földanyát! És én hallgatom Őt, mélyen önmagamban, Légy hűséges gyermek, barát és tanító, dobban a szíve, csak nagyon-nagyon halkan. de legfőképp legyél sebeket gyógyító! |
És itt van a sok lim-lom szerte, Ember! Az életed édenkert lesz, boldog -e így a Földünknek lelke? és te bátran reménykedhetsz. Miért bukdácsolnál szeméthegyeken, Ezen a bolygón még nagyon sokáig, ha sétálhatsz perzsa gyepszőnyegen? szívesen látott VENDÉG lehetsz. |
Ne csak nézd, hanem te is lásd, Ne adj neki mást, csak azt, amit kér, ne csak halld, értsd meg a Föld szavát! mert több szemét, itt biz el nem fér! Vedd észre lágy szellő sóhaját Két karoddal tartsd erősen kérlek, vagy a zivatarnak tűnő zokogását! csodás világunk nem érhet így véget! |
Hiszem, a világot, amelyben élek. Hiszem, holnap szép reggelre kélek. Hiszem, az ember oly lesz, mint régen. Hiszem, az életéért ő bármire készen. |
Lebó Zsófia
15 éves
A virág elszárad
A vándor elfárad
Az ő háta meghajlik
Zene nem hallatik
Nincs hang e világon
a letépett virágot
mely visszahozná őt az
életbe, hol él a gaz
vígan, s jól, lakomázva
új világra várva
az ablakot bezárva
Ha a Föld elpusztul
Új helyen meglapul
Nem érdekli mi marad
Mit tehetne tagad
Mi másnak is jó
Eltűnik, mint nyári hó
Tán nem érti miért is
fontos ez oly nagyon?
Megérti egy napon,
egy hajnali órán
majdan megérti talán
Új élet hajnalán
Ős világ alapján
Létezik, majd ő tovább
Mangel Léna
6 éves
Halkan csobban a tenger
alján sok halacska,
tetején vitorlák,
meg sem számolhatnád.
Éjjel-nappal így csobog,
de jó, hogy itt vagyok.
Sok halacska van alattam
rajtam úszkál sok vitorlás
bennük ül sok ember és
boldogok, hogy hajózhatnak
rajtam ki végtelen.
Végén van egy vízesés,
amellett egy szép tisztás
amin sok ember piknikezik
kik ott is alszanak.
Pár ember nem marad, mennek haza
és így egyedül maradok
én ki végtelen.
De nekem így sem rossz
e szép helyen.
De mikor újra reggel lesz
mindenki itt terem
és alig nyitom ki szemem
máris mindenki itt lett.
Ennek én nagyon örülök
és gyorsan felöltözök.
(felveszi a hullámzó ruháját – a szerző)
Elkezdem simítani szép szoknyám
melyben mindenki vidám:
gyerekek fröcskölnek,
nagyobbak úsznak,
nagypapák meg vitorláznak.
Kisbabák a parton
anyukával vagy nagymamával.
Aztán eljön az ebédidő
mindenki kimegy a partra
vagy hamburgert vagy lángost majszolgat.
És mikor végeznek az evéssel
a nők napoznak,
a gyerekek meg pancsolnak,
a férfiak kiülnek
és egy-egy újságot böngésznek.
Eközben a gyerekek
kimennek a szárazföldre
és nekiállnak homokozni
meg homokvárat építeni.
Hamarosan délután
mindenki hazavágy,
haza is megy mindenki
és estére a strand csendes így.
Fekete Liza Anna
11 éves
Én védeném a Földet,
Ha ő is óvna engem,
Ha nem övezné gyűlölet
A világot köröttem.
Én ezt nem mondanám,
Hiszen szerencsés vagyok,
S elkerüli elmém
Ezt a gondolatot.
Mert másoknak gondja
Sokkal több, mint nekem,
S ők éppen éhen halnak,
Míg én iszom, eszem.
Bizony, a Föld nekünk
Sokkal több, mint elég,
Míg nekik ott semmi,
Másnak víz is kell még.
S az energia is
Lételem,
Épp fogy míg ezt
Gépelem.
A sok ritka állat
Kihalás szélén áll,
Nem tart vissza senkit
Semmilyen jogszabály.
Szemetelés folyik,
Nem a tiszta folyó,
Ébresztő emberek,
Koszos ez a bolygó!
A sok PET palack
Ellepi a tengert,
Nem látjuk már tőle
A sok buta embert.
Akik eldobálják
Az üres palackot,
S nem gondolnak arra,
Mi lesz itt hamarost.
Tanárok és szülők,
Segítsetek nekünk,
A gyerekek szemét
Nyissátok föl velünk.
Mutassuk meg nekik,
Mit kell tennünk azért,
Hogy háborúk helyett
Sok fa virágozzék.
Hogy végre érezzük,
Milyen az illata,
Hagyjuk el a szobát,
Menjünk a szabadba!
Ne kelljen félnünk
A szörnyű koronától,
Aki már egy éve
A világ fölött trónol.
Védjük meg a Földet,
Hiszen rajta élünk,
És ha nem létezne,
Nekünk lenne végünk!
Boráros Nóra
8 éves
Itt a tavasz, jaj de jó,
Fészket épít gólyaanyó.
Tavasztündér varázsolt,
Napsütést és virágot.
Játszanak a gyerekek,
Sok örömet szereznek.
A zöld fűben elfekszenek,
Bárányfelhőt nézegetnek.
Fújdogál a lágy szellő,
Madarak bújnak elő.
Rigó fütyül le a fáról,
Énekel a Föld-napjáról.
Halld meg, amit mondok neked:
Védd meg te is környezeted!
Azt susogják a fák lombjai:
Oxigén nélkül nem élne senki.
Ezért soha ne szemeteljünk,
Óvjuk együtt környezetünk!
Halasi Lőrinc
13 éves
Ülök a szobámban egyedül
így érzem magam: kimerült.
Itt duzzogok konokul
de igazságtalanul.
Összevesztem valakivel
nem emlékszem miért, mivel
de úgy érzem elveszett
a legszebb kincsem.
Neked írom ezt a verset, anya,
remélem kibékülünk hamar.
Gyapjas-Sári Zsolt
12 éves (?)
Ha fontos az életed,
Ezeket mind megteheted!
Figyelj oda, ne szemetelj
Így óvhatod környezeted!
Gyűjts szelektíven hulladékot,
Öntézéshez sok csapadékot!
Ültess fát, hogy legyen erdő,
Oxigén és friss levegő.
Energiát ne pazarolj,
használj inkább napkollektort!
Kocsi helyett gyalogoljál,
kerékpárral kiránduljál!
Kupakokat flakonokat,
Fémtárgyakat, papírokat,
Gyűjtőhelyre rakosgassad,
Mivel újrahasznosulhat!
Szeresd, tiszteld a természetet
állatokat, növényeket!
A gondoskodást meghálálják
egészséged megóvhatják!
Ne felejtsd el, hogy csak vendég vagy,
A természetet ne háborgasd
Együttélünk mindannyian,
ebben a nagy galaxisban.
Ha ezekre odafigyelsz,
A jövődet megvédheted.