Bugár Zsófia Anna
11 éves
Itt van ez a covid
Maszkot vesz a bocid
Ne menj ki tíz után
Ne járjkálj az uctán
Nincsen mostan buli
Be is zárt a suli
Online van mozi
De nincs online ovi
Uszó tábor sincsen
Este ne menj kintre
Kapjad meg az oltást
Versem nincsen tovább
Pócza Dávid
11 éves
A múltkor egy álmomban
háromezerben jártam.
Meg is döbbentem nagyon
a látottakon.
Az utakon autók
lebegtek, mint az UFO-k.
Nem füstöltek, nem zúgtak,
csendben suhantak.
Az emberek maszk nélkül,
életük csak úgy szépül!
Mindenütt sok nevetés,
a nép szerencsés.
Az álom átrepített
tenger és erdő felett.
Mindenhol pezsgés, zsongás,
nagy sürgés-forgás.
Hajnalban felébredtem,
boldogan körülnéztem.
Anyának elmeséltem
e történetem.
A földre mi vigyázunk,
vegyszerrel csínján bánunk.
Szemetet válogatva
gyűjtünk kukába.
Apa komposztál,
őrzi nekünk a kertet.
Mi pedig óvjuk, védjük
a növényzetet.
Istenem, most ígérem:
a Földet megkísérlem
nem megszomorítani,
hanem
BOLDOGGÁ TENNI!
Kersák Viktória
16 éves
Tudod, mikor jöttem rá, hogy tényleg szeretlek?
Mikor a két gyönyörű szemednek
Tükrében magamat láttam mosolyogva,
És többé nem ültem otthon azon aggódva,
Hogy nyolcvan macskával élek majd egyedül
Egy öregasszonyszagú, szemtelenül
Kicsi városi panelban,
Ahol a környéken csak Lidl van.
Bugár Zsófi Anna
11 éves
Esik a hó
Jaj de jó
Jeges a tó
Hohohó
Nagy pelyhekben hullik
Pici Miki csuklik
A hóban fel bukik
Hull a hó csak hullik
Gyönyörű szép fehér
Elcsúszik a szekér
Megfagyott a kenyér
A tavaszba befér
Tompa Csenge Diána
14 éves
Gyönyörű barna hajad akár egy kabóca,
Mindent jobbá tenne egyetlen szócska.
Szeretlek én, érzem Léda!
Érzem bőröd illatát,
Keresem szemed gyönyörű csillagát.
Veled vívnám a legszebb csókcsatát
Egyetlen szerelmem, Léda.
Lelked mint egy őszi falevél,
Valakit mindig keresgél.
Várom már, hogy rám találj,
Szívem is a tiéd már.
Léda, lelkem rajongva vár.
Szám a szádon,
Lelkem minden részét kitárom.
Elhozom neked a legszebb rózsát,
Kitűzőm rá szívem óhaját,
Léda kedvesem, várom a válaszát.
Nagy Dóra
12 éves
Folyóparton álló szomorúfűz vagyok
Nem ragyognak már rám a fénylő csillagok.
Kegyetlen lett számunkra a világ,
Az ember kevés gondot fordít ránk.
Folyton csak a pénz, a gazdagság kell neki
S a hajtásban környezetét tönkreteszi.
Füstöl, szemetel, a fákat kivágja,
A természet ma nem a barátja.
Csak a mának él, a jövőre nem gondol
El sem hiszi, megóvjuk megannyi gondtól.
Termeljük az oxigént, észre sem veszi,
Hogy az élet feltételeit, tőlünk nyeri.
Megvédjük őket a nagyváros zajától,
Nyaranta a fullasztó kánikulától.
Megkötjük a talajt, védjük az állatot,
Miért kell hát nekünk ily sokat ártanod?
Mi lesz veled ember? Térj hát észhez végre!
Saját magadnak leszel az ellensége
Elpusztul az erdő, kihalt lesz a világ,
Ily sanyarú sors vár a jövőben reád!
Benke Napsugár
12 éves
Emlékszel még a sűrű erdőkre?
Hol mindig sétáltunk a rengetegben?
Tekeregtünk, folyton bolyongva kergetőztünk,
Majd jól elvesztünk...
Imádtam a perceket melyeket ott tölthettem,
Imádtam a pillangót melyet ott kergettem!
Enyém volt a tó mely tiszta volt,
Enyém volt a virág mely benne volt.
Várj, ne szaladj! E csoda rád vár!
Őrizd és szeresd, míg ott leled.
Hisz elveszik egy perc alatt,
Ha nem vigyázod por marad!
Unokám, szemem fénye,
Neked kívánom e szép képet!
Várom hogy megcsodáld,
E gyönyörűséges szépet!
Sebestyén Csenge
9 éves
A telet én azért szeretem,
mert akkor született a testvérem.
Vártuk már őt rég nagyon,
és megszületett egy szép napon.
Kint repkednek a mínuszok,
bent a kandallóban tűz ropog.
Ropogni is kell neki,
mert az Öcsi a meleget szereti.
Teás bögre melegíti kezemet,
a szép emlékek pedig a szívemet.
A családom most már teljes,
a hármas most már négyes.
Budai Flóra
12 éves
Minden nap egy új élet kezdődik
Egy jobb világ lehetősége érződik!
Egy új remény a boldogabb felé,
De a döntés talán nemcsak a sorsé!
Mit hoz a holnap, eldönti előre,
Rajtad áll, mit hozol ki belőle!
Ha a dolgok jó oldalát nézed,
Tudsz örülni minden apró szépnek!
Az éjjel sötétje az értéktelent elviszi,
A rossz gondolatot darabokra tépi!
A kibújó nap fénye új hitet adhat
Egy reménnyel teli, vidám napnak.
Ahogy a hajnal fénye áttöri az eget,
Úgy ragyogja be az új a szívedet!
Bizakodás tölti be egész testünk,
Hogy ma jó dolog történik velünk!
Ennek tudatában kell tölteni a napot,
Megköszönve azt, amit csak adott!
Minden nappal ismét újjászületünk,
Hisz így mindig bölcsebbek leszünk!
Újra átéljük és formáljuk napunkat,
S észrevétlen tesszük dolgunkat!
Ha megtanultuk hinni a csodát,
Eljön életünkbe minden ragyogás!
Nem telhet búsan egy napunk se,
Keresd a szépet a szeretet erejében!
Szeretni az életet, bármi is bánt,
Mert ez egy kincs, egy gyémánt!
Hinni kell, hinni az új nap erejében,
Csak így evezz az élet tengerében!
Gombás Villő
9 éves
