Igar József Péter
8 éves

Gördül a göri hegyen- völgyön,
lényeg, hogy a kerék pörögjön.
Száguldok és sistergek,
az a remény, hogy siessek.

Rohan a gepárd, rohan a leány,
így lesz nekem jobb a világ.
Száguldok és sistergek,
az a remény, hogy siessek.

Németh Nóra
11 éves

Amióta kinőttem a földből
csak állok és nézek fent a dombon.
Ahol megannyi dolgot láttam
Mint az ember először a Holdon.

Sok szörnyűséget már átéltem 
amit felsorolni sem tudok.
Vannak érzéseim és gondolataim
ami elől el nem futok. 

Érzem mikor a nap felkel és
megvilágítja a leveleimet.
Sokszor azon tűnődöm
hallja-e valaki a reményeimet.

Minden vágyam 100 évig élni
és az embert tanítani,
tudják már végre,hogy
a szemetet tilos elhajítani.

Ne füstöljenek a gyárak
Ne ontsák a mérget folyton.
Adhassak mindig tiszta levegőt
Ezt érzem én itt fent a dombon.

István Zoárd Benett
9 éves

Egy virágos rétre tévedtem,
méhek zümmögésére figyeltem.
Virágról-virágra repültek,
kosárkájukba virágport gyűjtöttek.

Kicsi méhek ha nem lennétek,
a virágok sem díszelegnének.
Gyümölcsfáink beporozatlan maradna,
nélkületek termésük sem volna.

Szorgosan dolgozgatva,
az emberiségnek hasznot hajtva.
Az ökoszisztéma mozgatórugója,
nélkülük a bolygó kihalna.

Tegyünk meg mindent értük,
Fészküket ne romboljuk, építsük.
Vegyszereket pedig felejtsük,
így lesz boldog életünk!

Miseta Dalma
10 éves

                                   
                                    Milyen lenne a világ 1000 év múlva?

                                    Lehetne még ceruzával írni valahova?

                                    Vajon lenne egyáltalán még iskola? 

                                    Ha igen, a tanítás hogy volna?

                                    Vajon mennének a mai slágerek a rádiókban? 

                                    Milyenek lennének a zenék e korszakban?

                                    Vajon 1000 év múlva lennének még TV-k?

                                    Vagy a szemükbe épített lencsével néznénk mesét?

                                    Vajon könyvek helyett mit olvasnának az emberek?

                                    Számítógép használna értékes könyveknek?

                                    Vagy a fejünkbe diktált történetek  automatikusan  jönnének?

                                    Esetleg e-bookra meséket, történeteket töltenek? 

                                    Mit ennének 1000 év múlva az emberek?

                                    Használnának gyümölcsöt, zöldséget finom eledelnek? 

                                    Vagy csak a csokoládé és a cukor létezne e világon?

                                    Köszönöm, én ezt az életet nem kívánom!

                                    Olyan sok kérdés fordul meg fejemben!

                                    Hogy, s mint élhetnék ebben a létemben?

                                    A Marsra is elutaznék, ha lenne hozzá kedvem?

                                    De se baj! Majd megtudom egy másik életben!

Balázs Lili Rózsa
11 éves

Csiripelnek a madarak, süt a nap,
a tóba lógatom a lábamat.
A bozótban két őzgida járkál,
mókus gyűjtöget a diófánál.
Kakas kukorékol a távolban,
misét mondanak a templomban.
Én is indulok a mezőkre, 
a nyáj, mint sok bárányfelhő úszik be a rétre.

Kürthy Dorottya
13 éves

A szerelem elmúlik. De mégis megmarad?
A szeretetet megtagadni sajnos nem szabad!
Mindig rád gondolok. Oh, Istenem kérlek!
Add, hogy szívtelen emberrel kedélyesen éljek.

Add, hogy meglássam veled a világot!
Add, hogy lássam, amit te meg ti is láttok!
Add, hogy szívemben a te szerelmed égjen!
Add, hogy bánat helyett boldogságban éljek!

Nem akartam arany lovat kagyló gyöngy ruhával.
Nem akartam arany szíjat pezsgő piros lánccal.
Nem akartam szép fiatal embert magam mellé.
Nem is láttam merre megyek csak húztál magad felé!

Nem tisztellek már tovább, én gyenge lélek,
megsértettél, s megverettél, s te is vertél: ÉRTED?

Takács Hédi
17 éves

Szerettem arcod bársony jellegét
Szívtam magamba kiontott erejét
Szerettem hangod sima dallamát
Fülembe cseng minden éjszakán

De megtörted a csendet mit alkottunk
Kiszáradt a patak miben mosdottunk
Valami elhullt mint fáról a levél
Azt hiszem végleg elengedtem kezét

Te talán felejtesz, mint a könnyű hajnal
De én emlékszem minden bajra
Szép emlékek közt a legszebb maradhatnál
De csúf gondolatok között hagytál

Itt vagy bent és nem tudlak kiűzni
Akaratom korlátozva tűri
Hogy arcod karcolata kínozza álmában
Ezért ordítok éjszaka a párnába

Űzlek mint vadász a vadat
Úgy unom már e hadat
Gyöngít és tipor
Emlékeztet arra, mi volt

Felejtenék én is mint te
Szállnék mint a lepke
Ehelyett a sötét szobában
Rakom gondolataim máglyára.

Egyszer sikerül, tudom
Elmémből törölni
Akkor már nem fog biztos
A sok emlék gyötörni.

Pócza Bálint
8 éves

Összeszedtük anyukámmal
azokat a dolgokat,
Miként ne hagyjak magam után
ökológiai nyomokat.

A hátamon legyen vászontáska,
benne mindig kulacs.
A szívószálat mellőzzem, még ha
színe olyan is, mint a pipacs.

Biciklizzünk, gyalogoljunk,
kevesebb hús, több zöldség.
Ez legyen a jelszavunk,
ne a közömbösség!

Kaszanitzky Miló
10 éves

Balázs Lenke Gyöngyvér
8 éves

A fecskék megjönnek tavaszra,
fészket raknak a falra,
sárból, agyagból tapasztják,
nyárra kikelnek a fiókák!