Mucsi Sára
16 éves

Egyedül ülsz a szobádban éjféltájt
Csakis az óra kattogását hallhatod
Átölel a magány, és fájó szívvel hallgatod
A Remény halk, de bíztató dallamát...

Forgolódsz... hajnal egy
Az a pici fény pislákol benned...
Minden nap erőtlenebbül...
Az a pici fény gyengül.

Halkabban szól a Remény dala,
Szürkébbek lettek mind a falak.
Tapasz a szádon, nem szólhatsz...
Kinevetnek vagy megszólnak...

Nem tehetsz mást, csöndben vársz,
Reméled, a holnap más;
Hiszen minden nap ezt teszed...
Hónapok óta ezt teszed... 

Egyedül fekszel a szobádban
Hány óra van, tudod-e Álmatlan?
Honnan tudnád?
Elvesztél már!

Elvesztél abban az ezer meg egy gondolatban...
Az ezer reménytelen gondolatban...
És az egyetlen dologban,
Ami még élteti a fényt, 
Dalolásra készteti a Reményt.